"Ez történt a parkolóban", 1998 Kompjuter-installáció, kollázs
A romantika friedrich-i mozzanatán alapuló kölcsönhatásban
az élmény felemeli, és ezáltal magához méltóvá teszi a nézõt.
A voyeur meggyõzõdése szerint a látvány nem
befolyásolható; beavatkozás helyett újraalkotja azt. Az
építmény tudatosan emlékmûszerû, hiszen jelen
esetben a nézo nem avatkozhat bele a folyamatba, így fokozottan
érvényesül a visszafordíthatatlanság és az elmúlás pátosza.
Munkámban
a kompjuter jelenlétét megpróbálom triviális effektusokban
elrejteni, ami rétegekre bontja a mû jelentését. A
mosdótál alatt lévõ számítógép kapcsolatban van a
képernyõvel, amely a háromlábú fotoállványra van
erõsítve. Az installáció két irányban bocsájt ki
fényt: lefelé, megvilágítva a tál tartalmát és elõre,
a monitoron futó kép formájában. A mosdótál tartalma égett
gyufaszálakból összeállt rácstömeg. E spontán konstrukció
képzõdésének folyamatát szemlélteti a monitort összekarcoló
számítógépes programmodell.
A képernyõn futó videotöredékek mozgása azon alapul,
hogy a szabadkézi felvételek - pásztázás -, magukban hordoznak
egy olyan geometriai viszonyítási rendszert, amely a filmnyelv
absztraháló hajlama következtében észrevétlen marad. A film
ablakának relatív helyzete a minket gömbként körülvevõ
látványhoz képest más esetben csak a filmkultúra révén válik
érthetõvé.
A
program videofilmek tartalmát elemzõ, mozgáskövetõ
rendszer, amely az elmozdulás vektorkoordinátáit használja
a megjelenítéshez. A képernyõn futó videotöredékek
relatív mozgása azon alapul, hogy a szabadkézi felvételek
- pásztázás -, magukban hordoznak egy olyan geometriai viszonyítási
rendszert, amelyet ezidáig csak a vetítovászonhoz rögzítve
láthattunk.
|
|